Hildebrand István

operatőr
Karácsonykor kaptam egy könyvet (kölcsön – a boltokban már nem volt kapható) Harmadszor olvasom végig, nem tudom letenni. Sokszor próbáltam elmondani már a magyar film "ARANYKORSZAKÁT", de a vágásnál mindig kimaradtak a lényeges részletek. Örülök, hogy Neked most volt bátorságod és lehetőséged, tudatni a világgal hogy milyen világ is volt ez. Sajnos a főszereplők zöme ma is itt van közöttünk. Szobrok is készülnek tán. Remélem, van még mondandód a tarsolyodban. Sokan tudnának beszélni, de nem mernek, sokan pedig már elmentek önkezükkel feladva életüket. Köszönöm a könyvet, amely kicsit oldja a bennem 30 éve dúló indulatokat... Sikereket kívánok!

 

 

 

Kiss József

a Könyvhét főszerkesztője
 
/…./ ha van időm, olvasgatom, a lábjegyzeteket is... Tényleg nagyon jó a könyv, és azt hiszem, egyszerűen lehetetlen, hogy olyasmi legyen a hatása, mint korábban a Szabó István-közleményednek volt. És biztos vagyok benne, hogy hozzájárultál ahhoz, hogy "illetékes" urak kezdeni fognak valamit ezzel a problémakörrel (például most olvastam, hogy törvényt akarnak hozni 2011-ben az illetéktelenül magánszemélyek által őrzött dokumentumok kötelező átadásáról...)
Szóval köszönöm a kiváló könyvet!

 

 

Köbli Norbert

forgatókönyvíró
 

/…./ hadd gratuláljak a könyvedhez. Irgalmatlan meló lehetett! De – szerintem – megérte. Különösen tetszett, hogy mindenféle manipulációt messze kerültél. Az "Egy város megfigyelése" fejezet – a női vécés sztori – mint sztori is nagyon megragadott, remek film lehetne belőle.

További kitartást, egészséget kívánok munkádhoz.

Ismeretlenül is üdvözöllek.

 

 

Lőrinc László

történelemtanár
 

I.

 
Még nem olvastam végig, Bódynál tartok. Nagyon izgalmas és felkavaró leszállni ezekbe a bugyrokba. Nagyon fontos tett – bármit is ír majd, mond majd bárki sértett és fél-sértett – hogy ezt a könyvet, ezeket az írásokat megírtad: tényleg kell tudnunk ezeket a múltunkhoz.
Böszörményi fejezet felkavaró, katartikus. Utána következők kicsit ugyanazt variálják, nekem túl sok a megannyi kis apró jelentés. De ezt én, a széles nagyérdemű mondja, és nem a korszak kutatói, akiknek szerintem fontos a sok jelentésrészlet is. Sok olyasmi történt, amit a kisagyunkkal tudtunk akkor, de mégsem gondoltuk volna, hogy tényleg, igazán. Az tetszett még nagyon, mikor a tartótiszt a jelentés alapján közbenjárna Ruttkai vagy más híresség fizetésemelése érdekében (kéri átküldeni a dolgot a műv. minisztériumba – ezt  így értelmeztem, ennek van némi bája.)
Emlékszel Esterházy Spionjátékára? Egy kis szobaszínházban láttam, Vallaival. (Erről vajon mit jelentettek a spionok? Ennek nézz majd utána.) Mindent tudtunk tőle, de tulajdonképpen tőle függetlenül is. (A vásárhelyi laktanyában V. O. honvéd mindenkinek elújságolta, hogy ő tégla. Nem is mehetett soha haza. Mi lehet vele?) És mégis milyen más így, csupaszon, enyhe hányingert keltő kisszerű konkrétságban.
Bátor szerzőnek tartalak, aki jó szolgálatot tesz az éppen kihúnyóban lévő demokráciánknak.
ui.
A cím egyszerűen telitalálat, zseniális. Mikor ideadtad, nem is vettem észre igazából.
 

II.

Olvasom tovább. Érdekes, ahogy az ügynök Máriássyt közben megkritizálják a Politikai Bizottságban, mint elhajló szerzőt. Micsoda káosz, micsoda rémálom az egész.

    Az Ikszeket is újra kéne olvasni. Nagyon érdekes. Különben igazad van, az egyes fejezeteknek mindnek van értelme, csak nekem helyenként sok a jelentésidézet, a sok kínos aprócska mozzanat, akár gonoszkodás van mögötte, akár a jelentő kínszenvedése, hogy valamit azért írjon, de ne nagyon ártson.

 

 

Rados Virág

újságíró
Most olvasom a könyvet. Tényleg magával ragadó. És nagyon alapos munka. Különösen megkapott már az elején az ajánlásod egy része: „...mindazoknak, akik nemet tudtak mondani, és akik nosztalgiát éreznek a Kádár-korszak iránt.” (Bocs, ha pontatlanul idézek.) Kertész Imre írja, hogy a totalitárius állam kínálja a legkényelmesebb megoldást az embernek, amikor kész ideológiát és életprogramot ad neki. És, hogy, aki szabad akar lenni, annak vándorútra kell indulnia, el kell hagynia ezt a szögesdróttal övezett biztonságot. Ez a könyv erről is mementó.

 

 

 

Répás Ágnes

kommunikációs vezető

I.

Amióta a könyved olvasom, nem is tudok mással foglalkozni. Megrendített, hogy fiatalkorom bálványai ebben a munkában is milyen kiválóan teljesítettek. Gratulálok, nagyon alapos munka. Nem lehet, hogy azért fogyott el ilyen gyorsan, mert néhány érintett felvásárolta?

II.

Én is azt tartom a könyv egyik legnagyobb erényének, hogy végre árnyaltabban kezeli a kérdést (az elolvasott jelentések nagyon tanulságosak), nem csupán a beszervezés ténye számít.       
A gyerekeimnek eddig a Mások életét ajánlottam, hogy megértsék a rendszer lényegét, most bővítem a listámat a könyveddel.

 

 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

2. oldal / 2