A tanúk



Tartalom

Bevezető

 
Filmet csinálni életforma
Beszélgetés filmrendezőkkel
 
„Élveztem, hogy brahista vagyok…”

                     Beszélgetés Herskó Jánossal

 
Egy időben befolyásos, nagyhatalmú ember volt a magyar filmszakmában: a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektor-helyettese, az egyik filmgyári stúdió vezetője, a Film- és Tévéművészek Szövetségének főtitkára. Tanárként és stúdióvezetőként kimagasló szerepet játszott a fiatal nemzedék pályára bocsátásában, s így az új magyar film történetében. 1970-ben – sokak megdöbbenésére – Svédországba emigrált. 1992 után újra tanított itthon.
 
– Miért lett filmrendező?

– Egészen kiskoromtól – Balázs Béla szavaival – benne ültem a filmben. Apám még a harmincas évek közepén gyomorfekélyt kapott, s az orvos azt tanácsolta neki, lehetőleg minél többet szórakozzon. A családunk ezért – sok pénzünk nem lévén – vasárnaponként moziba járt. Kamasz koromban egyébként író akartam lenni. Tizenhat-tizenhét évesen kezdtem novellákat és verseket gyártani. Az írásban is elsősorban a képszerű láttatás izgatott.

 
Itt egy kicsit meghúzni, ott egy kicsit megereszteni.

 

Beszélgetés Dr.Papp Sándorral
 
Papp Sándor (1928) a háború utáni magyar film történetének legjelentősebb korszakában, a magyar újhullám megszületésének időszakában – 1963 elejétől 1968 végéig – lehetett filmfőigazgató. Ezután, nyugdíjazásáig, 1984-ig a Magyar Filmtudományi Intézet és Archívum vezetője.
 
– Hogyan vezetett az útja a filmfőigazgatói posztig?
– 1946-ban érettségiztem. Utána az ifjúsági mozgalomban, a közigazgatásban, majd 1950-től a pártközpont Kulturális Osztályán dolgoztam. ’54-től pártfőiskolán tanultam.
 
Én vittem el a balhét

Beszélgetés Szabó B. Istvánnal

 
Szabó B. István (1942) irodalomtörténész, szerkesztő, politikus. 1975 és 1983 között volt filmfőigazgató. Az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének docense, a Magyar Irodalomtörténeti Intézet ügyvezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi Kapcsolatok és Sajtóiroda igazgatója, majd az MTA Társadalomkutató Központ főmunkatársa.
 
– Mivel foglalkozott mielőtt a Filmfőigazgatóság vezetője lett?

– A Bölcsészkar elvégzése után hat évig az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgoztam, emellett a régi Kritika, majd az Új Írás szerkesztőségében is; alapítója voltam a Fiatal Írók Munkaközösségének és a Mozgó Világnak. 1971-ben hívtak a pártközpontba, ahol 1974 végéig dolgoztam, mellette másodállásban végig megőriztem kutatói státuszomat és témáimat.

 
Az államosítástól a filmtörvényig

55 ÉV DOKUMENTUMAIBÓL
(Szemelvények)
 
A dokumentumok lelőhelye nagyobb részt a Magyar Országos Levéltár (MOL) és a Magyar Nemzeti Filmarchívum könyvtára (MNF). Az egyéb forrásokat külön jelöljük. A MOL-ban található anyagok az MDP KV Tudományos és Kulturális Osztályáról (1956-ig) illetve az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályáról származnak.

 
Rákosi Mátyás tájékoztatója filmeseknek

 

1955. augusztus 17-én
 
 
Gazdasági korlátok
 
Komoly nehézségeink vannak. Tudni kell, hogy nekünk az egész Nagy Imre-rezsim 20 milliárdba került. (Külföldi adósságok, de ennél is nagyobb a fegyelem meglazulásából eredő kár, s a velünk szimpatizálók hitének a megtörése.) /..../ Két-három évig nekünk minden erővel dolgozni kell, s össze kell húznunk a nadrágszíjat.
 
A művészeti szövetségek újraalakítása

 

Magyar Szocialista Munkáspárt
Központi Bizottsága                                                                      Szigorúan bizalmas!
23. sz. Tájékoztatóhoz
Ikt.sz. 23/1
 
A POLITIKAI BIZOTTSÁG 1958. november 25-i határozata a művészeti szövetségek helyreállításáról és a művészek közötti ideológiai és politikai munka egyes kérdéseiről
 
/…./
 
I.
1., A művészeti szövetségek egy része az ellenforradalom előtt és alatt az ellenforradalmi tevékenység bázisává vált.
 
Új premizálási és szervezeti rendszer

 

Jelentés
A Politikai Bizottságnak játékfilmgyártásunk megjavítását szolgáló néhány fontosabb intézkedésről
 
Játékfilmgyártásunk az utóbbi időben sok jogos kritikát váltott ki, mert tartalmilag és művészi kidolgozás szempontjából elszürkült, a filmek túlnyomó többsége gyenge, alig közepes. Ennek kettős oka van. Az egyik: filmművészetünk kerüli a társadalmilag fontos témákat, konfliktusokat, többnyire azért, mert ezeket a forgatókönyvírók és rendezők nem is ismerik, illetve gyakran periférikus problémákat tekintenek társadalmunk fejlődésére jellemzőnek. /…./
 
Magyar Filmművészek Szövetségének közgyűlése

1963. nov.11

 

Kalmár László: 1
Szeretném, ha mód lenne arra, hogy félelem nélkül lehessen hozzányúlni bizonyos rázós témákhoz.
--------

1. Kalmár László (1900-1980) filmrendező. I.f.: Halálos tavasz (1939), Tóparti látomás (1940), Bob herceg (1941), Halálos csók (1942), Déryné (1951), Gábor diák (1955), A nagyrozsdási eset (1957, betiltották). [vissza]

 
Vita az új statútumról

TÁJÉKOZTATÓ
Az Agit.Prop. Bizottság 1965. II.24-i üléséről
 
Téma: A Művelődésügyi Minisztérium és a Kulturális Osztály tájékoztatója a filmgyártás 1965. évi helyzetéről és a Filmművészeti Szövetség javaslata a filmgyártás szervezeti és premizálási kérdéseiről.
 
/…./
 
Orbán László elvtárs:

/…./ Véleménye szerint több olyan filmre lenne szükség, amelynek hősei, figurái alulról indulnak, és felfelé előremennek, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor a figurák, hősök többsége felülről lefelé megy.

 
Önállóság és/vagy cenzúra

Jegyzet
A KB. Kulturális Osztályán 1965. november 30-án tartott értekezletről
 
Az értekezlet tárgya: Az Agit. Prop. Bizottság részére a játékfilmgyártás helyzetéről, a statútum és premizálási rendelet tapasztalatairól készített jelentésvázlat megvitatása.
 
Filmrendezők gazdasági prémiuma

1

 
Kovács András Falak 34.400
Keleti Márton Tanulmány a nőkről 36.000
--------

1. A gazdasági prémium a megtakarítás után járt, de emellett létezett 1963 elejétől – az MSZMP PB intézkedése nyomán – négy művészeti premizálási kategória; az első 120.000, a második 60 ezer, a harmadik 35.000 forintot jelent az alkotónak. A negyedik kategóriába sorolt filmek nem kapnának művészeti prémiumot. A listán egyébként több film címe is helytelenül szerepel. Özvegy és százados (helyesen: Az özvegy és a százados), Múmia közbeszól (A múmia közbeszól), Völgy (A völgy). [vissza]

 
Herskó János búcsúlevele

Nagyon nehéz volt elhatározni, és most még nehezebb „pontosan és röviden” leírni az okokat, amelyek arra késztetnek, hogy ne térjek vissza többé Magyarországra.

 

Mégis úgy érzem, kötelességem megfogalmazni indokaimat elsősorban azok számára, akik szerettek, és akiket szerettem, akik iránt, és akikért felelősséget viseltem, akik segítettek nekem, és akiknek én is megpróbáltam segíteni. Magyarázattal tartozom azoknak is, akik megbíztak bennem, sőt még azoknak is, akik a legszívesebben a „Duna fenekén” láttak volna, és most biztos szidni fognak, amiért „kiúsztam a túlsó parton.”

 
Szövetségi állásfoglalás

 

MSZMP Központi Bizottsága 1970. nov.4.
Kulturális Osztály
 
Garamvölgyi József elvtársnak
Budapest
Jászai Mari tér 16.
 

Mellékelten küldöm a Magyar Film és Tévé Művészek Szövetségének állásfoglalását a X. kongresszus irányelveivel kapcsolatban. Kérlek, juttasd el, ahova szükségesnek tartod. Kérdésedre, hogy milyen témáról tartanánk fontosnak, hogy szó essék a kongresszuson, két gondolatot tartok szükségesnek hangsúlyozni:

 
Kategória-besorolások

 

1963-1970
(válogatás)
Bacsó Péter: Nyáron egyszerű (1963) III.B.
  Szerelmes biciklisták (1965) III.B.
  Nyár a hegyen (1967) II.A.
  Fejlövés (1968) II.A.
 
Bíró Yvette leváltása

 

Kulturális Alosztály
Feljegyzés
 
1972. november 20.án megbeszélést folytattam Bíró Yvette-tel a Filmkultúra szerkesztőségében. /…/

     Szóvá tettem a lap egyoldalú koncepcióját (Jancsó-centrikusságát), s azt a változatlan igényt, hogy az egész magyar filmművészet illetve a marxista filmesztétika orgánuma legyen. Bíró Yvette számos cikket és szerzőt sorolt fel a „Jancsó-monopólium” cáfolására. Ezek valóban helyet kaptak, de – mondtam – „mint vendég”-ek; nem módosítják a lap alapállását.

 
Makra

Budapest
Játékfilmstúdió Vállalat Budapest, 1973. július 18.
Hiv.szám: Ig/111/73
 
Művelődésügyi Minisztérium
Filmfőigazgatósága
 
Kondor István főigazgató elvtárs
 
Budapest
 

A Budapest Filmvállalatnál Rényi Tamás rendezésében készült „Makra” című filmet a Filmművészeti Tanács 1973. június 30-án megvitatta. Ez a vita arra kötelez, hogy a film bemutatása érdekében javaslatot tegyünk, illetve kifejtsük álláspontunkat. Álláspontunk kifejtése annál is szükségesebb, mert a filmen alkotói, rendezési beavatkozást objektív okokból nem tudunk végrehajtani, hiszen a film 1972 augusztusában készült és azt a Filmfőigazgatóság 1972. szeptember 19-én elfogadta. Ezért a szó műszaki értelmében legföljebb csak vágási és utószinkronizálási eljárások lennének lehetségesek. Ezzel kapcsolatban viszont a következőket szükséges elmondanunk:

 
A Balázs Béla Stúdió filmjei és a nyilvánosság

Magyar Szocialista Munkáspárt
Központi Bizottság
 
Dr. Simó Jenő elvtársnak,
Művelődési Minisztérium,
Budapest
 
Kedves Simó elvtárs!
 

Meglehetősen meglepve olvastam a két legutóbbi filmfesztiválról. Az egyik a kőszegi fesztivál, amelyik – a sajtóból úgy látszik – teljesen átalakul a Balázs Béla Stúdióban készült filmek bemutatójává. Pedig a Balázs Béla Stúdió eredeti statútuma az volt, hogy lehetőséget adjon az induló fiatal filmeseknek a „szárnypróbálgatásra”. Ahogy azt az akkori Balázs Bélások fogalmazták: amint a fiatal íróknak megvan az a lehetősége, hogy /…/ írásaikkal felkeressenek egy-egy szerkesztőséget, egy-egy idősebb írót, barátot, hogy bemutassák, s tanácsot segítséget, bírálatot kérjenek, – hogy lehetne ugyanezt sajátos pályájuknak megfelelően a filmeseknél biztosítani?

 
Képviseleti arány

A MAGYAR FILM-ÉS TELEVIZÓMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE ELNÖKSÉGÉNEK FELJEGYZÉSE A MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM FILMFŐIGAZGATÓSÁGÁNAK AZ MSZMP KB AGITÁCIÓS PROPAGANDA BIZOTTSÁGA SZÁMÁRA ÍROTT JELENTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

 
/…./ Az állami vezetés és a Szövetség kapcsolatáról szólva a jelentés-tervezet jelképes fontosságot tulajdonít annak a körülménynek, hogy a Filmművészeti Tanácsban a Szövetség tagságát 5 személy képviseli.
 
Az elfogadási rendszerről

 

A MAGYAR JÁTÉKFILM HELYZETE
Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének elnöksége
 
/……/
 

10., /…./ A művészek felelőssége mellett beszélnünk kell arról is, hogy játékfilmgyártásunk mai légköre és szervezete nehezíti ezt a kockázatvállalást, inkább a középszernek kedvez, amelyből „nem lehet baj.”

 
Képriport leállított filmről

 

Hámori Ottó elvtársnak
Film Színház Muzsika Főszerkesztője
Budapest
 
Kedves Hámori Elvtárs!
 
A Film Színház Muzsika 1975. július 5-i számában képriportot közölt Zolnay Pál: Szélmalom c. filmjének forgatásáról. Megjegyezzük, hogy a film felvételeit a Filmfőigazgatóság leállította, elkészültének időpontja egyelőre bizonytalan, így a róla szóló tudósítás is időszerűtlen.
 
Bíró Yvette utazási tilalma

 

Kulturális Alosztály
 
Tájékoztató
Bíró Yvette FIPRESCI-részvételével kapcsolatban
 
A filmkritikusok nemzetközi FIPRESCI-szervezete vezetőinek kérdésére, hogy Bíró Yvette, a szervezet magyar alelnöke az utóbbi időben miért nem kap hivatalos hozzájárulást a különféle külföldi rendezvényeken való részvételhez – az alábbi választ adhatjuk:
 
A tanú bemutatása

 

Tóth Dezső elvtársnak,   8. (sic!) december 21.
Miniszterhelyettes Tu/1466/2.
Kulturális Minisztérium
 
Kedves Tóth elvtárs!
Bacsó Péter elvtárs „Tanú” című filmjének forgalmazása, illetve egyedi vetítéseinek ügyében osztályunkhoz fordult. Levelében tájékoztat arról, hogy kérését elküldte Pozsgay Imre elvtársnak is.
 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 2