A művészeti szövetségek újraalakítása

 

Magyar Szocialista Munkáspárt
Központi Bizottsága                                                                      Szigorúan bizalmas!
23. sz. Tájékoztatóhoz
Ikt.sz. 23/1
 
A POLITIKAI BIZOTTSÁG 1958. november 25-i határozata a művészeti szövetségek helyreállításáról és a művészek közötti ideológiai és politikai munka egyes kérdéseiről
 
/…./
 
I.
1., A művészeti szövetségek egy része az ellenforradalom előtt és alatt az ellenforradalmi tevékenység bázisává vált. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ezért az Írószövetséget, valamit a Színház és Filmművészeti Szövetséget feloszlatta: a többi szövetségnél a szakszervezeti élet jó ideig szünetelt, és mind a mai napig nem lendült fel. A feloszlatás, illetőleg a szervezeti élet visszaszorítása a maga idejében helyes volt, mert csapást mért az ellenforradalomra. Ma már azonban meg vannak a szövetségek helyreállításának politikai és személyi feltételei. Emellett a szövetségek hiánya akadályozza a művészi alkotó munka, nap, mint nap felmerülő elvi és művészetpolitikai problémáinak intézményes marxista-leninista alapokon álló tisztázását; a művésztársadalom eszmei-politikai, ideológiai és erkölcsi fejlődését; gátolja a párt, az állami irányítás kialakuló helyes módszereinek hatékony alkalmazását. A művészek között is egyre nagyobb az igény olyan demokratikus társadalmi szervezetek kialakítása és működtetése iránt, amelyek szervezeti keretet adhatnak a művészi alkotó munka problémáinak megoldásához és termékeny, alkotó viták fórumaivá válhatnak.
A Politikai Bizottság ezért elhatározta, hogy alapos előkészítő munka után újjá kell alakítani a megszüntetett művészeti szövetségeket, illetőleg ujjászervezve meg kell indítani azok munkáját, amelyeknek működése ideiglenesen szünetelt.
 
2., A művészeti szövetségek újjászervezésénél az alábbiakat kell szem előtt tartani:
a., A szövetségek fő feladata az alkotó munka eszmei és művészetpolitikai kérdéseinek intézményes megvitatása, és a vitákon, az egész szövetségi munkán keresztül a magyar művészet szocialista vonásainak állandó erősítése, a műalkotások eszmei-politikai színvonalának emelése. A szövetségek feladatkörébe tartozik ezen kívül: a művészek között végzendő politikai, ideológiai és erkölcsi nevelőmunka segítése; a fiatal művészek szakmai és politikai nevelésének segítése; /…./ A szövetségek munkájának elvi alapját az MSZMP KB Művelődéspolitikai Irányelvei képezik /…./
b., A művészeti szövetségek tagja az lehet, aki magáénak vallja a szocialista társadalom építésének alapvető céljait és ebben a munkában, mint művész részt kíván venni. A szövetségi tagság emellett szakmailag is rang kell, hogy legyen. Az egyes szövetségek újjászervezése során szigorúbb normák alkalmazásával kell tisztázni, hogy milyen feltételek mellett lehet valaki a szövetségek tagja. /…./
3., c., A színház és filmművészet területén a művészek állami státusban vannak, önálló szövetségek létrehozását általában nem igénylik. Ezért egyelőre a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége hozza létre – a határozatban lefektetett elveknek megfelelően – a szakszervezet külön Színművészeti, valamint Filmművészeti szakosztályát és e szervek töltsék be a szövetség feladatait.
Határidő: 1959. március 1.
Felelős: Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
/…./
 
II.
/…./ A politikai és ideológiai munka megjavítása érdekében elsősorban az alábbiakat kell szem előtt tartani:
1., A művészetek szocialista vonásainak erősödésében kiemelkedő jelentősége van a művésztársadalom eszmei-politikai fejlődésének. A politikai nevelőmunka legfontosabb feladata a művész és a társadalmi gyakorlat alkotó kapcsolatának biztosítása. E munka során abból kell kiindulni, hogy művészeink többsége hivatását és népét szerető, a társadalmi haladást őszintén igenlő művész, gondolkodásukat és magatartásukat azonban számos polgári kötöttség jellemzi. Környezetük is túlnyomórészt polgári környezet és élményanyaguk is erre korlátozódik. Nem járt átfogó eredménnyel még az a törekvés, hogy a művészek zömét közel vigyük a társadalmunk életéhez, problémáihoz, megértessük velük a társadalmunkban lezajló folyamatok lényegét /…./Az elkövetkező időkben /…./ intézményesen biztosítani kell a művészek közvetlen kapcsolatát a termelőmunkát végző munkás-, és paraszttömegekkel, meg kell értetni velük a szocializmus építésének fő problémáit és célkitűzéseit.
/…./
2., A művészek többsége még nem szocialista meggyőződésű, ezért kiemelkedő jelentősége van a művészek közötti ideológiai munkának, a marxizmus-leninizmus magas színvonalú propagandájának. A pártoktatásban és a marxizmus-leninizmus esti egyetemeire a kommunistákon kívül vonjanak be pártonkívüli művészeket is. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a hagyományos ideológiai képzés (iskolás előadások és szemináriumok) a művészek között az elmúlt években nem járt kellő eredménnyel.
/…./
3., Nem kielégítő a művészek egy részének erkölcsi magatartása. Gyakori a fegyelmezetlenség, intrika, a pénz utáni hajsza stb. A politikai munkának és elsősorban a szakszervezet és az újjáalakuló szövetségek munkájának fontos feladata az egyéni nevelőmunka az erkölcsi kérdésekkel kapcsolatban.
/…./
 
(MNF)