|
Bevezető
Mindig vonzottak az öntörvényű, kicsit megszállott emberek akiknek van erejük, bátorságuk és nem utolsósorban hitük szembenézni a sors kihívásaival, s ha kell, mindent a nulláról kezdeni. Ezért is izgat az emigráns-lét problematikája, pontosabban az emigrálás, a kiválás, az elszakadás és aztán a megkapaszkodás, beilleszkedés küzdelmes folyamata. Az, hogyan képes (ha képes) valaki nehéz, gyakran reménytelen körülmények között és ellenére kitalálni, megvalósítani önmagát.
|
|
Üzletember (1927-2012)
Híres gyárosdinasztia sarja.1948-ban hagyta el Magyarországot, az USÁ-ban, majd Olaszországban élt. 1988-ban hazatért, hogy visszaszerezze a Zwack gyárat. 1990-91-ben nagykövet Washingtonban. 1992-től a Liberális Polgári Szövetség-Vállalkozók Pártja elnöke. 1992-től országgyűlési képviselő.
|
|
Tőzsdei szakértő, közgazdász (1906, Budapest – 1999, Párizs)
A világ egyik legnevesebb tőzsdei szakértője. Fiatal kora óta Párizsban élt, de sok időt töltött New Yorkban is. Lakása volt Münchenben és két évtizede Budapesten is. Tizenkét könyve kilenc nyelven kb 1.5-2 millió példányban fogyott el. Évtizedek óta világszerte keresett előadó, neves gazdasági lapok állandó szerzője. 1997 decemberében az elsők között kapta meg a Magyarság Hírnevéért Díjat. Amikor 92 éves korában beszélgettem vele fizikailag és szellemileg is kitűnő állapotban volt.
|
|
Fotóművész. (1912, Kaposvár – 1996, Madrid).
A fotóművészet egyik legjelentősebb alakja. A világ különböző részein, Buenos Airestől Pekingig több mint száz kiállítást tartottak képeiből. Az egyik, ha nem a legfontosabb tárlatát a londoni Royal Society of Photography rendezte, amely kiváltság a tekintélyes szervezet fennállása alatt csak nagyon kevés fotográfusnak adatott meg. A spanyol Királyi Szépművészeti Akadémia tagjává választotta; öt kontinens fotóművészei közül eddig ő az első és egyetlen akadémikus. Állandó kiállítása van Madridban – Lope de Vega drámák színházi előadásaiból –, Granadában, illetve a New York-i Columbia egyetemen.
Budapesten három alkalommal – a Műcsarnokban, a Vígadóban és a Budavári palotában – ismerkedhettünk munkásságával. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjével tüntette ki 1990-ben. A Mester a kilencvenes években sok képét szülővárosának, Kaposvárnak ajándékozta, amely híres szülöttének 1993-ban díszpolgári címet adományozott.
|
|
Fotóművész. (1909, Dicsőszentmárton, – ma Tirnaveni, Románia – 1998)
A budapesti Est lapoknál kezdte a pályáját, s Amerikában csinált karriert. Hollywodban, majd New Yorkban a filmforgatásokon a legnagyobb sztárokat fényképezhette, miközben maga is világhírű lett. 1996 áprilisában a munkáiból kiállítás nyílt a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban.
|
|
Filmrendező. (1900 vagy 1910, Makó – 2002, Burbank, Kalifornia, USA )
Sikerei teljében ’38-ban mindenki számára váratlanul emigrált. Először Londonban dolgozott Korda Sándornál, majd Hollywoodba ment, ahol Andre de Toth néven csinált karriert. Egyiptomtól Líbiáig a világ különböző részein forgatott. Harmicnál több filmet rendezett, a legkülönbözőbb műfajúakat. Hétszer nősült.
|
|
Grafikus, festő, könyvillusztrátor, karikaturista. ( 1923, Bakonyalja-Kajár – 1992, Jeruzsálem) Izrael egyik legismertebb és legelismertebb művésze. A jeruzsálemi Bezabel művészeti akadémián, majd a londoni Royal College of Arts-ban tanult. Képeit nagyon sok helyen kiállították: Budapesten kétszer, az Egyesült Államokban és Kanadában pedig több tucatszor; de rendeztek tárlatot műveiből az ENSZ-ben, a washingtoni Capitoliumon és a jeruzsálemi Knesszetben. Könyvei közül Biblia-illusztrációja, A Könyv népe aratta a legnagyobb sikert: hat nyelven, tizenkét országban jelent meg. Munkásságát többek között UNESCO-, Nordau-, Herzl- és Jeruzsálem-díjjal ismerték el. Képeit melegség és derű színezi. Ő maga kirobbanó egyéniségű, szeretet sugárzó, Woody Allen-es humorú – ahogy magát jellemzi – elveszett pesti srác”.
|
|
Költő, műfordító, fotóművész, sebészprofesszor. (1924, Marosvásárhely)
Orvosi tanulmányait Párizsban folytatta, évtizedekig Kelet–Jeruzsálemben dolgozott, ’70-től Tunéziában él. Francia nyelven közel húsz könyve jelent meg, versein kívül négy kötetben prózai műveit, esszéit, feljegyzéseit is publikálta. Magyarul eddig egyedül Minden földek földje című kötetét adták ki, 1972-ben. Rendkívül jelentős költői munkásságát Apollinaire-díjjal(1968) és a Nemzeti Költői Nagydíjjal (1995) jutalmazták. A felvételeiből sok helyen rendeztek tárlatot.
|
|
Üzletember. (1930, Budapest)
1947–ben hagyta el Magyarországot. Londonban közgazdaságot tanult, majd különböző állásokat töltött be. Néhány év múlva az anyagi siker reményében Amerikába ment, ahol viszonylag hamar karriert csinált. Több közgazdasági és egy filozófiai művet is írt. Idealista, aki hiszi, hogy a világ jobbá, emberibbé, demokratikusabbá tehető. Hisz benne és alapítványai révén tesz is érte.
|
|
Szobrász, ötvös (1926, Kondoros)
Egy kis faluból, egyszerű emberek gyermekeként indult s ismert szobrász és ötvös lett belőle – Mexikóban. Művei mexikói és amerikai múzeumokban éppúgy megtalálhatók mint amerikai elnökök és elnökfeleségek tulajdonában. 1956-ban ment el, s először a rendszerváltozás után látogatott haza. Előbb nem jöhetett.
|
|
Festőművész, Tarot-szakértő. (1939, Teherán)
Apai ágon török-tatár hercegi, szultáni család sarja, anyai ágon svájci, magyar származású. Kilenc nyelven beszél. Harminc éve foglalkozik miniatúrafestészettel és a Tarot kártyával. Maga rajzolta gyönyörű Tarot könyvét a patinás svájci könyvkiadó, az Urania AG 1995-ben jelentette meg angolul, németül és franciául.
|
|
Amerikai színész, menedzser, pszichológus. (1944, Denver, Coloradó)
Nyugtalan, lázadó szellem. A legkülönbözőbb területeken és szerepekben próbálta már ki magát. Függetlensége megőrzése érdekében dolgozott ácsként, villany- és vízvezetékszerelőként is. Néhány éve Amerikából Magyarországra jött. Sorsa úgy hozta, hogy ő, a nyelvünkön csak néhány szót tudó egykori avantgard művész szinkronizálta magyarra Disney Donald kacsáját.
|
|
