Ben Macintyre: Kém a csapatban. Kim Philby és a nagy árulás
Könyvkritikák

                       Az árulás nagymestere

 

         

Kim Philbyről, az MI6  fenegyerekéről, a Brit Birodalmi Érdemrenddel és a szovjet Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett kettős ügynökről és felmérhetetlen károkat okozó árulásáról könyvtárnyi irodalom született. Az angol Ben Macintyre mégis tudott újat, érvényeset mondani. Nem egy sokadik Philby életrajzot akart írni, őt a személyiség, a jellem (és Philby legjobb barátjának, Nicholas Elliotnak a pályája) izgatta. Kutatott köz,- és magán levéltárakban, sok tanút kifaggatott, a bőséges szakirodalom fontos állításait, a leginkább érintettek emlékeit, vallomásait pedig szembesítette egymással. Különösen termékeny eredménnyel járt, hogy a történetet és szereplőit szociológiai és szociálpszichológiai szempontból is elemezte. Letehetetlenül izgalmas, remekül megírt munkája nem csak Philbyről és az MI6-ről szól, de legalább annyira a brit politikáról, az elit értékeiről, érdekeiről, gondolkodásmódjáról, a Birodalom állapotáról.

     Philby kedves, szerető barát, gondoskodó, remek apa, nagylelkű házigazda volt. Jóképű, elbűvölő modorú, derűs férfi. Szórakoztató, szellemes, figyelmes társalgó, nem nagyképüsködött és nem volt sznob sem. Vissza-visszatérő dadogása a külvilág szemében csak még szimpatikusabbá, emberibbé tette a külvilág szemében. Mindenki rajongott érte, csüngött a szaván. Munkatársai a profi hírszerzés fároszának tartották. Egykori beosztottja és barátja, az író Graham Greene[2]szerint elképzelni sem lehetett volna jobb főnököt nála. Bár egy-két kollégája apró jelekből, felvillanásokból érzékelte számító becsvágyát és könyörtelen céltudatosságát. Valójában az átrázás nagymestere volt, aki élvezte a csalást, szerepjátszást, titkolózást. Személyisége egyik, látható felét a másik elrejtésére használta. Nem lehet véletlen, hogy apja még kiskorában a Kipling regény két személyiséggel rendelkező címszereplője után Kimnek becézte.

       Philbyt a szovjet hírszerzés nagy-britanniai legfőbb ügynök-vadásza (a cseh zsidó születésű, de még gyermekkorában Bécsbe költözött, és ott kémiai doktorátust szerzett) Arnold Deutch, szervezte be még egyetemistaként, 1933-ban. Szerinte Philby bizonytalan önmagában és ezért állandó bátorításra szorul. Jómódú burzsoá szüleiről hamisítatlan megvetéssel és gyűlölettel beszél.” Nyilván ezért nem okozott neki lelkiismeret furdalást, amikor első feladatai egyikekéntmintegy bizonyítandó keménységét, osztályharcos elkötelezettségétaz apja után kellett kémkednie, és legfontosabb iratait lefényképeznie. Sir Harry John Philby híres tudós, nyelvész és ornitológus, író és felfedező volt, aki ekkortájt már áttért a mohamedán hitre, és a szaud-arábiai királynak, Ibn Szaudnak adott tanácsokat.

     Philbyrövidebb, kényszerű megszakítássalhárom évtizeden át kémkedett a szovjeteknek. 1951-ben – amikor a cambridge-i ötök néven ismert kémhálózat tagjai közül lebukott Guy Burgess és Donald MacleanPhilby is gyanúba keveredett. Állásából kirúgták, telefonját lehallgatták (a beszélgetések leírt szövegei 33 kötetet töltenek meg), leveleit felbontották. Hosszú ideig állástalanul kallódott, majd másfél évig fuvarleveleket töltögetett, egyre jobban ivott, csúszott lefelé.1956-tól azonban egy befolyásos barátja kérésére felvették a The Economist és az Observer bejruti tudósítójának, emellett az MI6 ügynöke lett, pénzért. Ekkortól újra jelentett Moszkvának is.

      Philby elárulta az MI6-et, a családját, a barátait, a társadalmi osztályátés a hazáját, de a Szovjetunióhoz, és a 18 éves korában megismert kommunista eszmékhez élete végéig doktriner módon maradt. Hitét tartótisztjei eltűnése, a sztálini tisztogatások hírei sem tudták megingatni. A háború alatt az ő jóvoltából kb 10 ezer politikai, gazdasági, katonai dokumentumot küldtek Londonból Moszkvába. A szovjet hírszerzés nagy-britanniai megállítására 1944-ben az ő javaslatára és vezetésével jött létre a MI6 IX. osztálya, 1948 és 1951 között – a washingtoni brit követség első titkárakéntpedig az MI6 amerikai rezidentúráját irányította és szorosan együttműködött a CIA elnökével. Pozíciói révén 1944 és 1951 között mindent tudott a Szovjetunió és csatlósai elleni akciókról, műveletekrőlés azokat le is leplezte. Árulásávalés erre még büszke is volt – sok-sok ezer embert küldött a halálba. Többek között dezertálni készülő KGB-tisztet, Hitler ellen szövetkező kommunistaellenes németeket, a szovjet blokk országaiba felforgató céllal eljuttatott emigránsokat. Egyedül Albániában 100-200 diverzáns  és összes hozzátartozója esett a megtorlás áldozatául.

      Philbyt többször is csak egy hajszál választotta el a lebukástól. A talán legveszélyesebb eset 1945 augusztusában történt, amikor az isztambuli brit alkonzulnak Konsztantyin  Volkov, az ottani szovjet konzulátus tisztviselőjevalójában a szovjet hírszerzés helyi vezető-helyettesefantasztikus ajánlatott tett. Szép pénzért, brit állampolgárságért és új személyazonosságért cserébe felajánlotta 314 Törökországban, illetve 250 Nagy-Britanniában tevékenykedő szovjet ügynök nevét, adatait és bizonyítékként sokuk lefényképezett jelentéseit. A szovjet átálló azt is közölte, hogy a brit ügynökök közül heten dolgoznak a Külügyben, illetve a brit titkosszolgálatnál. A brit diplomácia és titkosszolgálatok impotenciájának, figyelmetlenségének „köszönhetően” azonban Philby lépéselőnybe került. Azonnal riasztotta Moszkvát, ahonnan két titkosszolgát menesztettek Isztambulba, akik kábító-injekcióval elaltatták és repülőre ültették Volkovot és a feleségét, Moszvában pedig kihallgatták, megkínozták majd kivégezték őket.

    Az életfontosságú információ pedig – az, hogy az MI6 egyik osztályának vezetője szovjet kém – kézen-közön elsikkadt Londonban. Óhatatlan a kérdés, hogyan úszhatta meg Philby annyiszor a lelepleződést. Az ok a szervezeten belüli ellenőrzés hiányosságaiban, a konspiráció elemi szabályainak semmibevételében is keresendő. Philbyről például a felesége, az apja és az anyja is tudta, hogy kém. Az anyjának ezt Philby főnöke kotyogta el egy klubban, az apjának pedig a háborús kabinet egyik tagja újságolta el egy koktélpartin,

    Leginkább azonban a személyi állomány érinthetetlensége volt az oka, hogy Philby olyan hosszú ideig minden gyanú felett állt. Az MI6-nek – „Nagy-Britannia legzártkörűbb klubjának” – a tagjai a felső középosztályból és részben a főnemesség soraiból kerültek ki. Jó iskolából való, válogatott úriemberek, a származás, rang, vagyon biztosította előjogokkal, kiváltságokkal. Felül álltak minden gyanún. Egy családba tartoztak. Ez, és persze a botrány elkerülése lehetett az oka, hogy Philbynek leleplezésekor büntetlenséget ígértek – részletes beismerő vallomás fejében. (Ő azonban ehelyett Moszkvába szökött.) Két évvel korábban egyébként George Blake kettős ügynököt 42 év börtönbüntetésre ítélték. Persze, ő nem tartozott az elithez.

    Igaza volt John Le Carré angol írónak, amikor a Kim Philbyről 1968-ban megjelent tanulmánykötet bevezetőjében azt írta, hogy a brit hírszerzés hazája társadalmi viszonyainak és felfuvalkodottságának mikrokozmosza.[3]

(fordította: Tábori Zoltán, Gabó Kiadó, Budapest, 2015, 376 oldal, 3990 Ft)

 

 

 

 

 


[1] Ben Macintyre (1963) publicista, író, történész. Több könyvéből dokumentumfilm készült.  Könyvei: Forgotten Fatherland (1992), The Napoleon of Crime: The Life and Times of Adam Worth, Master Thief (1997),  A Foreign Field (2001), The Man Who Would Be King: The First American in Afghanistan. (2004), Agent Zigzag: A True Story of Nazi Espionage. Lover, Betrayer, Hero, Spy. (2007, For Your Eyes Only: Ian Fleming and James Bond. (2008), The Last Word: Tales from the Tip of the Mother Tongue. (2009), Operation Mincemeat: The True Spy Story that Changed the Course of World War II. (2010; A vagdalthús hadművelet. Egy fantasztikus  történet igaz krónikája, 2012), Double Cross: The True Story of the D-Day Spies. (2012, Dupla csavar. A normandiai partraszállás kémtörténete, 2013), A Spy Among Friends: Kim Philby and the Great Betrayal. (2014)

[2] Rajta és John le  Carrén  kívül egy ideig az MI6-nál  dolgozott többek között Dennis Wheatley író, Tim Milne (A. A. Milne unokatestvére),  és Hugh Trevor-Roper, akiből később történész és lord lett.

[3] John le Carré egyik legjobb regénye, az Árulás főszereplője Bill Haydon modelljéül Kim Philby szolgált. A dramaturgiailag  tökéletes, feszes szerkezetű, fojtogató, nyomasztó atmoszférájú regény hatásától nehéz szabadulni, mintha csak a Shakespeare-királydrámák nagy mechanizmusa tárulna fel előttünk. Ebben az abszurd világban - amely nehezen vagy alig látható át - az egyén senki, csak a mindenkori kormányok, a „Birodalom" érdekei számítanak. Az 1974-ben megjelent briliáns műből 1979-ben hétrészes tévésorozat készült, 2011-ben  pedig – Suszter, szabó, baka kém címmel – részben Magyarországon filmetforgattak belőle. (fordította: Falvay Dóra, Agave Könyvek, Budapest, 2009. 315 oldal, 2880 Ft)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
german bbw sex