Makra

Budapest
Játékfilmstúdió Vállalat Budapest, 1973. július 18.
Hiv.szám: Ig/111/73
 
Művelődésügyi Minisztérium
Filmfőigazgatósága
 
Kondor István főigazgató elvtárs
 
Budapest
 

A Budapest Filmvállalatnál Rényi Tamás rendezésében készült „Makra” című filmet a Filmművészeti Tanács 1973. június 30-án megvitatta. Ez a vita arra kötelez, hogy a film bemutatása érdekében javaslatot tegyünk, illetve kifejtsük álláspontunkat. Álláspontunk kifejtése annál is szükségesebb, mert a filmen alkotói, rendezési beavatkozást objektív okokból nem tudunk végrehajtani, hiszen a film 1972 augusztusában készült és azt a Filmfőigazgatóság 1972. szeptember 19-én elfogadta. Ezért a szó műszaki értelmében legföljebb csak vágási és utószinkronizálási eljárások lennének lehetségesek. Ezzel kapcsolatban viszont a következőket szükséges elmondanunk:

 
A film, mint köztudott, Kertész Ákos hasonló című regényének filmváltozata. Mint ilyen, vállalatunk filmjeinek abba a sorába tartozik, mellyel a rendezői, alkotói invenció szabad felhasználása útján ugyan, de jelenkori szocialista irodalmunk legkiválóbbnak minősített alkotásait óhajtjuk széles tömegek elé vinni. Rényi Tamás e vállalati célkitűzésünk teljesítésére annál is szívesebben vállalkozott, mert a „Makra” című regényért Kertész Ákos 1972-ben II. fokozatú József Attila díjat kapott, a regény 67.000 példányban jelent meg, tehát az államvezetésünk kultúrpolitikailag fontos, támogatandó műnek ítélte. Filmvállalatunk feladatának érzi a „három T betű” közül a támogatott alkotások további támogatását is. E támogatást filmünk a Filmfőigazgatóságtól is megkapta.
 
Amikor tehát a művészeti tanácson egyik problémaként a főhős öngyilkosságának kérdése merült fel, – mintha netán az lenne a látszat, hogy Makra személyében a munkásosztály, mint olyan követ el öngyilkosságot – akkor azt kell felelnünk, hogy az öngyilkosság a regényből következik és elhagyhatatlan, elhagyása a regény meghamisítása lenne; ezt a problémát a regény kiadásakor, illetve a film tématervbe illesztésekor kellett volna felvetni. Ilyen figyelmeztetést azonban nem kaptunk. Ez egyébként érthető, hiszen Makra valójában nem a munkásosztályt, mint olyant képviseli, hanem egy erősen egyedi sorsot: egy „iparoscsalád gyermeke” – (így hangzik el a filmben szó szerint az esküvői ebéden az anya szájából) – aki igyekvően, de esetlenül igyekszik annak a „munkáseszménynek” megfelelni, amit Vali állított elébe, lelkesen, de anarchista hajlamokkal; ráadásul tüdőbeteg. Makra minden jótulajdonsága (sic!) ellenére önmagát zárja ki a társadalomból, s nem a társadalom zárja ki őt magából. Ez a film és ez a regény nem a magyar munkásélet filmje, ez tehát nem is számon kérhető.
 
Ebből következik a másik probléma is: nem kellene-e ezt a tényt, Makra egyediségét és különösségét hangsúlyozni? Úgy érezzük, ez a filmből kiderül.
 
Ennek ellenére boldogan változtatunk új hangfelvétellel, ha ez szükséges; szívesen teszünk meg mindent a film bemutatása érdekében, ha meggyőző és világos érvekkel egyértelmű kívánságokat és utasításokat kapunk. Mivel azonban a film rendezője a művészeti tanácson nem vehetett részt, személyesen vele, mint a film alkotójával senki még kifogásokat nem közölt, hanem úgy tudja, hogy a filmnek csak bemutatási időpontja bizonytalan, kérjük, hogy a főigazgató elvtárs, vagy a miniszterhelyettes elvtárs, vagy bárki, akinek világos és egyértelmű kívánságai vannak, azokat mindkettőnk jelenlétében adja elő, hogy ennek keretében eszmét cserélhessünk.
 
Hangsúlyozzuk, hogy ezt azért érezzük szükségesnek, mert szerintünk a filmben a felmerült két kifogásra válaszok vannak.
 
Egyébként tisztelettel utalunk arra, hogy a Filmművészeti Tanács valamennyi tagja egyértelműen a film mielőbbi bemutatása mellett foglalt állást.
 
Nemeskürty István
igazgató
 
(MOL – 288.f. /36.cs. / 11 ő.e.)
 
 
 
 
 
Budapest Játékfilmstúdió Vállalat 3. július 30.
Nemeskürty István elvtárs, 51.174/2409
igazgató részére
 
Budapest
 
Kedves Nemeskürty Elvtárs!
 
Kétkedő csodálkozással olvastam a MAKRA című játékfilm ügyében írt igazgatói levelét.
A június 30-i Filmművészeti Tanács vitája, majd azt követően kettőnk közötti telefonbeszélgetés, később László Tibor elvtárssal folytatott részletekbe menő megbeszélés, valamint a tárgyalásokon – úgy tetszett – a film javítását meggyőződéssel vállaló vezetői magatartás azt a hitet kelltette bennem, hogy e tárgyalások után a film korrekciós javaslatait kapom meg.
 
Bíztam abban, hogy a Filmművészeti Tanács tagjainak elemző vitában kialakult véleménye, amely összegezésként néhány helyen „belső monológos” hangfelvételt, Vali és Makra októberi találkozásának hátteréből rövid vágást javasolt, nem jelent nehézséget a film rendezőjével egyeztetett írásos javaslat megtételére, hiszen e javaslatokban a Budapest Stúdióvállalat Igazgatója is korrekt, elfogadható, a film lényegét nem érintő, sőt Makra figurájának különösségét kiemelő lehetőséget látott.
László elvtársnál folytatott tanácskozáson valóban szóba került az öngyilkosság – natúr jelenete – rövidítésének gondolata, mégpedig a filmben az öngyilkosságot megelőző, a tettet jól jelző motívumok miatt, melyekkel egybevetve az öngyilkosság lejátszása hosszadalmasnak és túlságosan direktnek tűnik. E pontban történő változtatás lehetősége csupán párbeszéd formájában fogalmazódott meg, mintegy átgondolási javaslatként.
Tény, hogy Rényi elvtárssal, a film rendezőjével nem folytattunk előzetes konzultációt, de tőlem is tudta, hogy a film bemutatásával kapcsolatban a Minisztérium vezetősége problémát lát, és a problémák miatt kértük ki a Filmművészeti Tanács véleményét is. Erről Igazgató Elvtársnak tudomása volt.
Úgy vélem, hogy a Tanács tagjainak a korrekciós megjegyzésekkel együtt elhangzott, a bemutatást támogató véleménye kiegészítve az átgondolt stúdiójavaslatokkal, előbbre vinné a MAKRA című film ügyét, és nem az a megoldás, amelyet legnagyobb megdöbbenésemre javasolt: „a legegyszerűbb, ha a filmet betiltjuk.”
 
Elvtársi üdvözlettel:
Kondor István
 
(MOL – 288.f. /36.cs. / 11 ő.e.)
 
 
BUDAPEST
JÁTÉKFILMSTÚDIÓ VÁLLALAT
 
Művelődésügyi Minisztérium
Filmfőigazgatósága
 
Kondor István főigazgató elvtárs
 
Budapest
 
A rendezővel egyetértésben javaslatot teszünk a „Makra” című film bemutatása érdekében néhány változtatásra:
 
1., A film elején az eljegyzési házi ünnepséget követő képsorok fölé illetve alá – amikor a fiúk a kertes utcán végigsétálnak – férfihang a következő szöveget mondja: „És ezzel a legénybúcsúval megkezdődött Makra Ferenc rendhagyó élete, ez a szívós és lankadatlan küzdelem, hogy sorsát mindenáron abba a szélesebb mederbe terelje, melyben a tipikusnak nevezett emberek nagy többségének élete folyik.
      Olyan szeretett volna lenni, mint mindenki. Egy a tömegből. De ez sohasem sikerült. Szerencsétlen természetével mindig a perifériára szorult. Kizárta magát a társadalomból és így egyedül maradt.”
2., Azt a képsort, amikor a kórház udvarán a főhős az ellenforradalom idején az udvarra cipelt személyi kultusz-rekvizitumok között megy, kivágjuk.
 
Nézetünk szerint ez a két változtatás megszüntetheti a felmerült aggályokat.
Melléklet:
az 1. pontban jelzett szöveg 2 példányban
a 2. pontban jelzett, kivágott képsor filmszalagja.
 
A hangfelvétel 6 órás pótkeverést és ennek megfelelően 2 felvonásnyi új standardkópiát igényel.
 
Nemeskürty István s.k.
igazgató
 
(MOL – 288.f. /36.cs. / 11 ő.e.)