MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM

FILMFŐIGAZGATÓSÁGA

854/87.

 

VAJDA GYÖRGY miniszterhelyettes elvtársnak

Tárgy: Zsigmond Dezső és Erdélyi János. EZ ZÁRKÓZOTT ÜGY c. dokumentumfilmje

 

1., /..../

2., A film – amelyet jelenlegi formájában, éppen egyoldalúságai miatt sikerületlennek, ennek következtében befejezetlennek tartok – nem pártfegyelmi ügyet dolgoz fel. Azt igyekszik bemutatni, hogy egy falu (Gyöngyöshalász) közösségében milyen folyamatokat indít meg egy hosszú ideig tisztségét betöltő, választott vezető fegyelmi úton történt leváltása. A film a tanácsi vizsgálat jegyzőkönyvéből és határozataiból idéz röviden, a fő hangsúly az eseményekben részt vevő gyöngyöshalászi lakosok megszólaltatásában van. A pártfegyelmi ügyre csak annyiban történik utalás, hogy Lévai László, a volt tanácselnök közli, hogy a történtek kapcsán kizárták a pártból. A tényközlésen túl a pártfegyelminek nincs szerepe a filmben. Hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja meggyőzőbben, mint, hogy az MSZMP Heves megyei Bizottsága vezetői, akik tiltakoztak a film elkészítése ellen és megakadályozták bemutatását, illetve befejezését, egyetlen alkalommal sem hivatkoztak ere a tényezőre. Mint erre írásbeli bizonyíték is van /..../ a film elkészítését azért ellenezték, mert véleményük szerint az megzavarná a konszolidációs folyamatot, ami a faluban a konfliktus után megindult. /..../

3., Ez év elején a BBS vezetősége, a film alkotói és a stúdiót felügyelő Film- és TV-Művészek Szövetsége azzal a kéréssel fordult a Filmfőigazgatósághoz, hogy engedélyezzük a három éve készült anyag bemutatását. Azzal érveltek, hogy az eltelt évek alatt Gyöngyöshalászon a helyzet normalizálódott, tehát ott a film bemutatása nem okoz zavart, míg általános érvényű üzenete tanulságos lenne egy szélesebb nézői kör számára. Megismételtük, hogy jelenlegi formájában – egyoldalúságai miatt – a filmet továbbra sem tartjuk bemutathatónak, de amennyiben az érintettek és a film alkotói készek együttműködni abban, hogy a film bemutatható állapotba kerüljön, mi készek vagyunk a „perújrafelvételre”. Ennek egyik feltétele, hogy a filmben a „másik oldal”, a Lévai László tevékenységét elítélők is elmondhassák véleményüket és így a levélváltás nyomós indokaira is fény derüljön. Erre a film készítői készségüket nyilvánították.

Kiss Sándor elvtársnak – bizonyos helyi erők ellenállása miatt – valószínűleg nehézségei lehettek a találkozó megszervezésében, mert május 27-én kért, hogy az általuk megfogalmazott meghívót én írjam alá. Ezt én megtettem, bízva abban, hogy az együttműködés kölcsönös lesz a probléma konstruktív megoldása érdekében. A meghívottak körét és számát a megyei elvtársak határozták meg.

1987. június 6-án került sor Gyöngyösön a megyei pártbizottság által szervezett vetítésre és vitára, ahol az elkészült anyaggal kapcsolatban éles véleménykülönbségek fogalmazódtak meg. /..../ A találkozó, illetve vita konklúziója az volt, hogy a film kiegészítése, újabb anyagok készítése nem lehetséges. A „másik oldal” képviselői ugyanis elzárkóztak attól, hogy nyilatkozzanak az ügyben, mondván, hogy nem szabad felkavarni az időközben megnyugodott kedélyeket, hiszen Gyöngyöshalászon sikerült „rendet teremteni a fejekben.”

Ilyen formában a mi erőfeszítéseink, hogy a film mélyebb, teljesebb és objektívabb képet adjon a Gyöngyöshalászon történetekről és az eset tanulságait általánosabb szintre emelje, meghiúsultak. Ez azért is sajnálatos, mert az eddig elkészült anyag bemutatásához természetesen a továbbiakban sem járulhatok hozzá és így törekvéseink ellenére „dobozban maradt” film jött létre. Pletykák keletkeznek, valódi jelentőségét messze meghaladó legendák terjednek el a filmmel kapcsolatban és számíthatunk a Szövetség újabb interpellációjára.

4., Véleményem szerint a politikai felelősség azokat terheli, akik nem adtak lehetőséget arra, hogy – a sajtótörvény és demokratizálódó közéletünk szellemében – egy általánosabb tanulságokkal szolgáló ügy nyilvánosságot kapjon, és objektívabb megvilágításba kerüljön.

5., A Balázs Béla Stúdió működésének felülvizsgálata megindult. Ezt mind a Stúdió, mint a Szövetség, mind a Filmfőigazgatóság időszerűnek tartja, különös tekintettel a filmgyártás terén tett átszervezési lépésekre. Jelenleg az elképzelések még nincsenek közös nevezőn, azok összeegyeztetése folyik. A Filmfőigazgatóság arra törekszik, hogy a BBS-t felügyelő szervek (Szövetség, Filmfőigazgatóság) – a műhely önállóságának megtartása mellett – a jelenleginél hatásosabb intézményes lehetőséget kapjanak a Stúdió tevékenységének figyelemmel kísérésére, szellemi befolyásolására. Ennek érdekében az a döntés született, hogy a BBS gazdasági, szervezeti értelemben továbbra is a MAFILM keretében működik. Ez az alapvető feltétele annak hogy rálátásunk legyen a stúdió munkájára és szabályozhassuk az ott zajló folyamatokat.

 

Budapest, 1987. augusztus 23.

Kőhalmi Ferenc

 

(MOL – 288.f. / 36.cs. / 54. ő.e.)