Könyvkritikák
Vajda Miklós: Anyakép amerikai keretben
Könyvkritikák

                      A történelem fogaskerekei között
    Az Anyakép amerikai keretben igazi remeklés, az utóbbi évtizedben születetett nagy apa- és anyaregények (Esterházy, Vámos, Györe) méltó párja. Kemény, feszes, szikár, mégis érzelmes, felkavaró, megrendítő, elgondolkoztató mű. Ha nem félnék az elkoptatott jelzőktől, a nagy szavaktól azt írnám: eszméltető. Vajda Miklós a kitűnő műfordító – aki hatalmas életművet hozott létre az angolszász irodalom magyarításával –, a magyar irodalom külföldi népszerűsítője, a Hungarian Quarterly szerkesztője, majd főszerkesztője végre elégedett lehet. Könyvében pályafutására visszatekintve, elég szigorúan ítéli meg mindazt, amit addig csinált: vállalhatónak, nem is rossznak, csak éppen mellékterméknek tartja, „/…/ a főtermék hiányzik.” A főtermék most közel a nyolcvanhoz megszületett.

 
Ryszard Kapuściński: Utazások Hérodotosszal
Könyvkritikák

                     

                                Alázatleckék

 

Ryszard Kapuściński olyan időkben járt a varsói egyetem történelem szakára, amikoráthallásai miattmég a kétezer ötszáz éve élt történetíró, Hérodotosz is gyanús szerzőnek számított. A  görög-perzsa háború története köré szerveződő vaskoslengyel fordítása ugyan már 1951-ben elkészült, s a kéziratot nyomdába is adták, de az csak 1954 végén jelenhetett meg.

 
Simon Sebag Montefiore: Sztálin. A Vörös Cár udvara
Könyvkritikák

                    Rettegett Iván, a dalszövegíró
Nagyszerű opus – 2004-ben joggal nyerte el Nagy-Britanniában az Év Történelmi Könyve díjat. Az újságíró, író Montefiore nem a szó akadémikus értelmében vett történetírást műveli, sok mindennel – így Sztálin kül- és belpolitikai döntéseivel, a bolsevik párt történetével, a gazdasági, társadalmi folyamatokkal – nem foglalkozik. Elsősorban Sztálinra koncentrál, s nem csak a politikusra kíváncsi, hanem a magánéletére, összetett személyiségére, viselkedésére, szokásaira. Nem kínál kulcsot a paranoiás tömeggyilkoshoz, (mint ezt olyan sok történész tette), „csak” összetettebben akarja láttatni.

 
Charlotte Chandler: Én, Fellini
Könyvkritikák

                              FELLINIFELLINIRŐL
Igazi meglepetés ez a sajátos körülmények között született vaskos önéletrajz. Nyilván nem az amerikai újságírónőnek jutott egyedül az eszébe, hogy társzerzője, világra segítője legyen Fellini önszántából valószínűleg sohasem megszülető önvallomásának, visszaemlékezésének. Mindenesetre ő lehetett a szerencsés kiválasztott: a Mester neki állt kötélnek, hogy önmagáról beszéljen.

 
Farah Pahlavi: A sah felesége. Az utolsó iráni királyné emlékiratai
Könyvkritikák

                                

                            Hiúság vására

 

 

 

Vajon miért kerülhetett a hazai sikerlisták élére ez a könyv, egy nálunk meglehetősen ismeretlen, s a mienktől eltérő kultúrájú ország valamikori First Ladyjének memoárja? A kérdésre többféle választ is adhatunk. Az evidencia, hogy az olvasók azért is kedvelik a memoárokat, mert szeretnek belesni a híres emberek, művészek, politikusok hálószobájába, belátni életük kulisszái mögé.

 
<< Első < Előző 1 2 3 Következő > Utolsó >>

3. oldal / 3